CÍMLAP  A CÉGRŐLLAPJAINKHIRDETÉSHAM-bazárMIEGYMÁS  CÍMLAP

Hogyan írjunk cikket a Rádiótechnikába?
(Nyomtatható változat: itt!)

Az első cikk, akárcsak az első gyermek, „megszülése” általában nagyon nehezen megy. Aztán a másodiké, a harmadiké..., szinte, mint a karikacsapás. (Ezt a lap főszerkesztője is igazolhatja.) Az alábbiakban kedves olvasóinknak, mint leendő szerzőinknek kívánunk segítséget és kiváltképp bátorítást nyújtani első művük megírásához.

Tévhitoszlatás

1.) Ki írhat a lapba? Bárki, mert a tévhitekkel ellentétben a Rádiótechnikában és annak évkönyveiben nincsenek „bérelt” szerzői helyek. Az iskolai végzettség sem számít döntően, a kisebb-nagyobb szakmai és/vagy stiláris döccenőket majd rendbe teszik a lapszerkesztő kollegák.
2.) Miről írjunk cikket? Kis túlzással: Mindenről, amiben áram folyik! Például: alkatrészekről, készülékekről, antennákról, rendszerekről, szervizesetekről stb. De ez a kérdés nem is eképpen vetődik fel, hanem úgy, hogy minek írjunk, hiszen...
3.) Már minden meg van írva! Tény, hogy manapság már nemigen találnak fel új áramköröket, elveket. Tehát akkor már nincs miről írni? Ez nem így van!
Idővel mindent újra és újra meg kell írni a felnövekvő generációk, az új olvasók kedvéért! Csak egy példa: akkutöltőt közöltünk már lapjainkban és évkönyveinkben több százat, és továbbra is keresett, érdekes téma ez. Mert az idő múlásával a hozzáférhető alkatrészek is, a töltendő akkumulátorok is, no és persze az olvasók is mind-mind változnak. És ez minden más témával ugyanígy van!
4.) Az interneten már minden kinn van! Tény, az interneten a „géppuskától a jézuskáig” minden fellelhető - csak éppen ki garantálja, hogy a félelmetesen vegyes színvonalú leírásokból melyik a hibáktól hemzsegő zagyvaság és melyik a megbízható, szakmailag korrekten lektorált anyag! - Ingyen húsnak még hígabb a leve...
 

A kézirat tartalmáról

- Válasszunk egy figyelemfelkeltő, de lehetőleg rövid címet!

- A cikket célszerű egy, a nyomtatásban majd kövér betűvel szedett bevezetővel kezdeni. Ebből a legfeljebb négy-öt mondatból derüljön ki, mi a cikk célja vagy mire használható az a valami.

- A cikk gondolatilag tagolt, rövid, lényegre törő legyen. Alkalmazzunk alcímeket, mint pl.: Elvi működés; Kivitelezés; Élesztés, bemérés; Tapasztalatok, és ezek köré csoportosítsuk a mondanivalónkat! Az elvi működést nem célszerű túlzottan részletezni. Rövid mondatokban vázoljuk az egyes főbb fokozatok (alkatrészek) funkcióját, esetleges kapcsolástechnikai különlegességeit, a szabályozószervek feladatát! A leírás fonala lehetőleg kövesse a jelhaladás irányát!

- A könnyű érthetőség érdekében kerüljük a túlságosan bonyolult, összetett mondatokat. Az elkészült művet újraolvasva szabdaljuk fel a túl hosszúra sikerült, többszörösen összetett mondatokat!

- A megépítést, az élesztést, a mechanikai kivitelezést taglaló részben a kritikus mozzanatokra, a kényes alkatrészekre, a prototípus bemérése közben szerzett tapasztalatokra hívjuk fel a figyelmet! Itt vagy a kapcsolási rajzon közöljünk minél több DC- és AC-feszültséget! Esetleg hullámformát, munkaponti áramokat, a helyes működéskor mérhető teljes, felvett tápáramokat. E részbe valók például a tekercsadatok, alkatrész-helyettesítések, kivitelezési fogások (mechanika, dobozolás), a kalibrálás menete stb.

- Ha témánk egy külföldi cikk átdolgozásából született, akkor adjuk meg a kritikusabb alkatelemek helyettesítő típusait! Hozzá adott értékkel növelt - pl. nyákot terveztünk hozzá, kiváltottunk más típusra alkatrész(eke)t, áramköri bővítést, módosítást alkalmaztunk stb. – nem eredeti ötleteket, külföldi leírásokat is közlünk, de kérjük megadni a forrásirodalmat is!
 

A kézirat formájáról

- Cikkünk kézirata bármilyen szövegszerkesztővel készülhet, „Word dokumentum” (.doc) vagy „Rich Text Format” (.rtf) fájltípusként mentve. A .doc és .rtf fájlokban használhatók a dőlt (Italic) és a kövér (Bold) betűket eredményező szövegkiemelések. A bekezdéseket egy tabulátorral képezzük.

- A Rádiótechnika és az RT évkönyvek esetében 1 nyomtatott oldat kb. 5000 szövegszerkesztővel írt karakter - a space is annak számít(!) - tölt meg. Ábrák, fotók nélkül értve!

- A szöveg minden sora balra zárva, a szavak automatikus elválasztása nélkül készüljön (a stílus beállítása a teljes szövegre vonatkozóan: a default normál).

- Egyszerűbb képletek (pl. I = U/R) a folyó szövegbe is kerülhetnek. Bonyolult képleteket, emeletes törteket, táblázatokat viszont ne ágyazzunk bele a szövegbe! A bonyolult képletek helyét a kéziratban feltűnően jelöljük (pl. a KÉPLET1 szöveggel) és magát a képletet, akár kézzel megírva és beszkennelve, egy külön KÉPLET1 nevű képfájlként mellékeljük!

- A táblázatokat .xls fájlként vagy akár szintén kézzel írva, szkennelt képfájlként várjuk. Minden fotó, minden ábra önálló fájl legyen!

- A cikk szövegében ne használjuk a görög betűket. Helyette pl. az 1 kohm, 470 uF vagy 470 mikroF, lambda/2, béta alakot alkalmazzuk. A képletekben természetesen maradjanak a görög betűk!

- A cikk szövegében minden ábrára, táblázatra, a számozás növekvő sorrendjében hivatkozzunk az 1. ábrától, ill. az 1. táblázattól kezdve.

- A kapcsolási rajzokat elegendő ceruzavázlat formájában elkészíteni, majd beszkennelni. A kapcsolási rajz legyen áttekinthető, az alkalmazott alkatrészjelölések feleljenek meg a lapban általunk alkalmazottaknak. A számítógéppel generált kapcsolási rajzokat általában át kell rajzoltatnunk, hogy egységes rajzjelek legyenek a lapban.

- A kapcsolási elemeket szabványos pozíciójellel és 1-től növekvő, nem indexbe tett, kihagyásmentes pozíciószámozással kell ellátni (pl. R1, R2, R3). A jelek: R - ellenállások, C - kondenzátorok, L - tekercsek, Tr - transzformátorok, D - diódák, T - tranzisztorok, IC - integrált áramkörök, E - elektroncsövek. Az alkatrészjellemzőknél természetesen maradnak az indexelések: UCE0, fT stb.

- A nyákrajz nem kötelező minden cikkhez, de nagyon jó, ha van! Ha a készülék nyák-film alapján készült, akkor a film szkennelt képfájlját kérjük. Ennek hiányában legegyszerűbb, ha egy négyzethálós papíron ceruzával rajzoljuk meg a nyák-tervet. A papíron egy vonalköz (5 mm) egy raszternak felel meg, azaz a rajz jó közelítéssel 2:1 méretarányú lesz.

- Manapság már gyakori, hogy a nyák-terv számítógéppel készül. Ekkor a tervezőprogrammal készítsünk egy, valamilyen közismert képformátumú (pl. .bmp) „Save as” mentést, legalább 300 dpi-s felbontással. Ha nincs erre lehetőség, akkor a legalább 300 dpi-s lézerprintelt nyákról kérünk min. 1:1 arányú szkennelést.

- A nyákhoz beültetési rajzot is mellékeljünk! Kézi rajzkészítés esetén ez a nyákrajzra fektetett pauszra rajzolható meg a legegyszerűbben. Mivel a rajz a fóliaoldalról készül, a pauszt átfordítjuk (az alkatrészoldal a fóliaoldal tükörfordítottja), majd így pozíciószámozunk. A tervezőprogramok gond nélkül generálják a beültetési rajzokat, csak itt is „Save as”-szel képfájl-mentést kérünk.

- Ellenőrizzük le, hogy a kapcsolási rajz, a nyák-terv és az alkatrész-beültetési rajz mindenben korrekten megegyezik-e!

- Mellékeljünk a cikkhez a készüléket bemutató, minél többféle nézetben készült színes fotókat. Ha a digitális kép jó minőségű, akár címlapra is felkerülhet! A digitális fényképezőgéppel készített képfájlokat csak akkor tudjuk felhasználni, ha azok jó minőségben és nagy felbontással készültek. A .jpg képfájlok mérete több száz kB-os vagy néhány MB-os legyen!
 

Hová küldjük a cikket?

A kéziratokat a lapok@radiovilag.hu e-mail-, vagy postán a 1374 Budapest, Pf. 603 címünkre várjuk. Kérjük, hogy maga a levél tartalmazza a szerző(k) adatait: név, pontos cím, telefonszám(ok), e-mail címek. A cikket mellékletben (csatolt fájlban) kérjük elhelyezni.

Ha kedves leendő szerzőnk nem biztos abban, hogy cikkére igényt tartunk-e vagy az írandó cikk terjedelme meghaladja a 3-4 nyomtatott oldalt, esetleg csak sorozat keretében lenne közölhető, akkor feltétlenül keresse meg szerkesztőségünket drótpostán vagy telefonon.

A cikkek díjazásáról. Szerzőinket a közölt cikkek után honorárium illeti meg. Ennek mértéke nyomtatott oldalanként 3000 ... 8000 Ft lehet, a közlemény fajsúlyától, a téma eredetiségétől, a dokumentálás (rajzok, fotók, programlisták stb.) minőségétől függően.

Kedves olvasóink, leendő szerzőink, írásra fel! Töretlen alkotókedvet kíván a

Szerkesztőség