Néhány jó tanács kezdő PMR-ezőknek  (VISSZA)

 TARTALOM:     A készülékek hatótávolsága    A készülékek ára    A készülékek fogyasztása
Az elemek/akkumulátorok élettartama    Akkumulátortöltés    Motorola moduláció    Rádiópróba elemekkel

A készülékek hatótávolsága

Ezzel a legtöbb kérdést kiváltó témával indítottuk annak idején lapjainkban a PMR-es cikksorozatunkat, és ahogyan az várható volt, időközben újra vissza kellett térnünk reá. (A szerkesztőségtől még beszerezhetők ezen régebbi, 2001/4., 5. és 10. számaink, melyekben nagy részletességgel tárgyaltuk a hatótávolság témát.) Az okok érthetők: a felhasználók az elképzelhető legkülönfélébb kommunikációs célokra kívánják igénybe venni a készülékeket. A PMR-ezés iránt érdeklődő, általában kezdő rádiósok, könnyen hajlanak arra, hogy a készülékdobozokra nyomtatott "up to 5 km" reklámszövegnek csupán a második részét vegyék komolyan számításba, mert leginkább az felelne meg a túlzottan nagy követelményeket támasztó elvárásaiknak. A legtöbb hatótávolság probléma általában ebből fakad.

A kézi, hordozható adó-vevő készülékeknél nagyon nehezen definiálható az elérhető hatótávolság. Azt ugyanis a mindenkori felhasználási körülmények, a terepviszonyok (a környezet beépítettségének foka, a tereptárgyak milyensége, épületen belüli vagy azon kívüli használat stb.) határozzák meg. Egy dologban biztosak lehetünk: a hatótávolság a tapasztalatok szerint nem függ a készülékek típusától! Ez a "PMR-szabvány" által rögzített adóteljesítményekkel, a fixen beépített, hasonló kivitelű és méretű antennákkal, valamint a vevőkészülékek gyakorlatilag egyforma vételi készségével (érzékenységével) magyarázható. Tehát, ha egy próbára kölcsön kapott bármilyen típusú PMR adó-vevő párral az adott körülmények között nem tudunk rádiókapcsolatot létesíteni, akkor az semmilyen más típusú PMR-rel sem fog menni! Kritikus esetekben és főleg nagyobb összegű készülékvásárlások előtt mindenképpen célszerű egy ilyen rádiós próbát tenni! Kereskedője válogatja, hogy biztosít-e ilyen célra készülékeket... A HAM-bazárban mindez megoldható, sőt kritikus esetekben kifejezetten javasoljuk az előzetes rádiós próbát.

Első megközelítésben az is nagy segítséget jelenthet, ha tudjuk, hogy mire nem alkalmasak ezen kis kézi adó-vevők. Íme, néhány felhasználás, amelyeknél a készülékek korlátozott hatótávolsága miatt biztosan nem használhatók a PMR-ek:

• – Személy-, vagy teherfuvarozó vállalkozások, gépkocsival mozgó szervizszolgálatok, polgárőrségek, önkéntes tűzoltóságok stb. Ilyen és hasonló stílusú felhasználásoknál a központi diszpécser állomás, illetve a (mozgó) tagállomások közötti kapcsolat nem bízható PMR adó-vevőkre.
  – Erősen leárnyékolt helyekről (fémborítású üzemcsarnokokból, masszív vasbeton épületekből) történő ki-be rádiózásra sem alkalmasak. De, az ilyen objektumokon belüli PMR-használatnak általában semmi akadálya sincs!
  – Hegyes-dombos terepen, ahol a domborzat miatt erős optikai takarásba kerülhetnek a készülékek.

A személyes tapasztalatokkal, illetve más forrásokból szerzett adatok összevetése alapján a PMR adó-vevő készülékekkel elérhető, a használati környezetre jellemző maximális hatótávolságok a következők lehetnek (tájékoztató adatok, 0,5 W ERP-re):

• – épületen belül: 200 m, illetve 15 emelet;
  – vasbeton épületek között: 0,2...0,5 km, ha nem látják egymást a rádiók;
  – városban, ill. autók között: 0,6...1,5 km;
  – külvárosi környezetben: 1,5...2,5 km;
  – nyílt terepen, sík vidéken: 2,5...5 km.

Vegyük figyelembe, hogy egy adott jellegű környezetre a fentebb megadott maximális hatótávolság-adatokban is kétszeres eltérések szerepelnek! Érthető ez a "túlbiztosított óvatosság", mert ha jobban belegondolunk, csak az ötödik kategória megfogalmazása (nyílt terepen, sík vidéken) adhat bármely esetre is viszonylagosan hasonló rádiózási feltételeket. A sűrű beépítettségű városi, illetve a sokkal ritkábban elhelyezkedő és általában alacsonyabb, alapvetően téglaépületeket feltételező "külvárosi környezet" meghatározásokkal jellemzett rádiózási körülmények a valóságban sokkal nagyobb eltéréseket mutathatnak a rádióhullámok csillapításában. Egyértelműen az a célravezetőbb megoldás, ha a kisebb távolságadatokkal operáló, pesszimistább megközelítéseket alkalmazzuk. Ekkor általában nem csalódhatunk, és a feladat nagy valószínűséggel megbízhatóan megoldható lesz a PMR-készülékekkel.

A készülékek ára

Ez a PMR-beszerzést megelőző legfontosabb mérlegelési szempont. Melyik mennyibe kerül és miért annyiba? A HAM-bazár PMR-készülékeinek ára már többször is jelentősen csökkent, de a köztük levő árarányok megmaradtak! Mi indokolja az akár háromszoros árkülönbséget a legdrágább és a legolcsóbb típusok között?

A különböző rádiótípusoknak mind teljesíteniük kell a "PMR-szabványt", tehát a legfontosabb adás és vételi jellemzőik – az adóteljesítmény, a vevő érzékenysége, a csatornák száma – között nagy különbségek nem lehetnek, illetve nincsenek. A készülékárak nagy szórását alapvetően a márkanevek – tapasztalataink szerint – inkább vélt, mint valós nimbusza, illetve az egyes rádiók különféle egyéb szolgáltatásainak és "csingilingijeinek" száma indokolja. A jobbféle készülékhirdetések legalább egy-egy szóban közlik a rádiók különféle szolgáltatásait, ezért érdemes áttekintenünk azokat:

A CTCSS és a DCS szolgáltatás lehetősége megbecsülendő dolog, vagyis az, hogy a 8 PMR-csatorna mindegyikén még rendre további 38 (CTCSS), ill. 83 (DCS) szelektív hívó kóddal mintegy alcsatornákat képezhetünk, az vita nélkül megéri az árát! De erre sincs mindenhol szükség! Például kis PMR-készülékszám sűrűségű helyeken egyáltalán nem hiányzik a CTCSS. (Persze, a ma kis készülékszámú hely holnap utánra már más képet is mutathat...)
A rádiók VOX-szolgáltatása is értéknövelő tényező. Ez biztosítja a hangvezérelt adásindítást, vagyis azt, hogy adáskor nem kell kézzel nyomnunk a rádió PTT- (adás-vétel váltó) gombját. Tehát, mind a két kezünk mindig szabadon maradhat! A VOX-üzem baby-sitter szolgáltatásra is kiváló: a babaszobában felsíró gyermek hangja indíthatja az adást.

A különbözõ "csingilingik" léte vagy nem léte már nagyobb kritikával mérlegelendő a készülékárak szempontjából. Az adásunk végét jelző, ún. adásvéghang (Roger Beep) szolgáltatás sokakat nem hoz tűzbe-lázba. Mások viszont kedvelik, mert nem kell mindig a "vétel" szócskát bemondaniuk. Ha az adásvéghang elhangzik, abból tudhatjuk, hogy a partnerünk abbahagyta az adását és vételre állt.
Vannak, akiknek tetszik az a lehetőség, hogy egyes rádióknál pl. 10 különféle hívóhangból tudnak választani, nekik szintén megéri a készülék-felár. Gondoljuk meg, a nagyobb hívóhang-választék sem minden esetben felesleges hóbort! Egy jellegzetes trillahang az emberi beszédnél sokkal jobban figyelmeztethet arra: nekünk szól a hívás. Ha egy rádióhálóban többen rádióznak, akkor bizony többféle hívóhang is elkelhet.

A különböző scan és watch, üres/foglalt csatorna kereső és befigyelő üzemmódok az összes, ill. két kijelölt csatornán (Dual Watch) folyó rádióforgalmazásból adnak "hangmintát". Kellhetnek, meg nem is, ezek erősen felhasználó vagy felhasználás specifikus üzemmódok. Az APO üzemmód a rádió automatikus kikapcsolását jelenti, beállíthatóan, 1–8 óra eltelte után. A billentyűzár szolgáltatás viszont egyértelműen mindenki számára hasznos dolog, mert egyetlen akaratlan, nem kívánt billentyűlenyomással fontos rádiókapcsolatokat tehetünk tönkre rövidebb hosszabb időre. Ha a billentyűzárat aktivizáljuk, akkor csak az adás-vétel váltó nyomógomb, a PTT marad használható, az összes többi működésképtelenné válik.

A rádiók tápellátása szinte biztosan akkumulátorokról történik majd. Az akkumulátortöltés módja sokféle lehet. Előnyösebb vételnek mondhatók azon rádiótípusok, amelyeket többféle töltési módra is kialakítottak, és ami általában lényeges: a töltéshez lehetőleg ne kelljen a készülékből kivenni az akkumulátorokat! A legtöbb PMR-hez csatlakoztatható az ún. falidugaszos akkutöltõ (mobiltelefon-szerű megoldás). Az ún. asztali készüléktartóban való töltésnél egy fészkes kialakítású szerkezetbe kell beleállítanunk a rádiót, és ekkor nem kell töltőcsatlakozó ki-be dugaszolásával bíbelődnünk. Ez igen kényelmes, az árát jól megszolgáló megoldás. "Érdekes módon" a nagyon drága rádiótípusokhoz nagyon drága töltők tartoznak...

Összegzésül megállapíthatjuk, hogy az első közelítésben feleslegesnek tűnő csingilingik azért tehet(né)nek jó szolgálatokat is. Általában ez mindig csak utólag, a készülékvásárlás után szokott egyértelműen bebizonyosodni...

A PMR-ek fogyasztása

A PMR adó-vevő készülékek egyik, sajnálatos, jellegzetessége az, hogy csak elemekről vagy akkumulátorokról üzemeltethetők. A PMR-eknél nincs lehetőségünk külső tápfeszültségről, tápegységről való rádiózásra! Az egyes rádiókon található CHG elnevezésű csatlakozóaljzat nem külső tápfeszültség bevezetésére szolgál, az az akkumulátorok töltésére való.
A kezdő PMR-használók gyakran és jogosan teszik fel a kérdést: "Meddig használható egy új elemkészlettel, illetve frissen feltöltött akkukkal a rádió?" A válasz megadása nem is olyan egyszerű.

A PMR adó-vevő készülékeknek, mint ahogyan a nevük is mutatja, két jellemző üzemállapotuk van: az adás és a vétel. Tápáramfelvételük ezen két esetben jelentős eltérést mutat. Az adáskori áramfelvétel, ami az alkalmazott frekvenciamoduláció (FM) miatt állandó értékűnek tekinthető, akár tízszer akkora is lehet, mint a vételüzem esetében. A vételkor mutatott áramfelvétel viszont korántsem mondható állandó értékűnek, az attól függően változik, hogy milyen hangosan szól a rádió. Nézzük meg ezt konkrétan a HAM-bazár kínálatában korábban kapható volt »alan 456R« típusú készülék esetében. Az itt tapasztalt tápáramviszonyok gyakorlatilag minden más PMR-re is általában jellemzőek.

Vételkor, az ún. nyugalomban fogyaszt legkevesebbet a rádió. Nyugalmi állapoton azt értjük, hogy a bekapcsolt PMR nem vesz adást, mert csend van, senki sem rádiózik a csatornában. Ekkor a kezdeti, kb. 30 mA-es áramfelvétel kb. 8 másodperc múlva a felére, kb. 15 mA-re csökken, mert kialakul az ún. vételi takaréküzem. (Ilyenkor egy áramkör kb. fél másodpercre ki-, fél másodpercre bekapcsolja a rádiót. Ha adás jelentkezik a csatornán, akkor azonnal visszaváltja a készüléket folyamatos vételi üzemre.) Rádiózás közben vételi áramfelvételünk maximális értéke (beszédcsúcsokban) kb. 90...95 mA-ig növekedhet, ha maximális hangerőt állítottunk be a készüléken. Belátható, hogyha fejbeszélő készletet használunk vagy, ha anélkül, de csendes környezetben (kis vételi hangerővel) rádiózunk, akkor kisebb lesz a PMR átlagos vételi áramfelvétele, fogyasztása.

A vételkori áramfelvételben nem mutatkozik jelentősebb különbség, ha az 1,5 V-os kapocsfeszültségű alkáli elemekről (3·1,5=4,5 V), illetve az 1,2 V-ot szolgáltató NiMH vagy NiCd akkukról (3·1,2=3,6 V) működtetjük a rádiót. (A PMR-ek áramköreinek zöme egy 3 V-os feszültségstabilizátor IC-ről jár, kivéve a hangvégerősítőt és az adóvégfokozatot. Vételkor az elemes/akkus táplálás csak néhány milliamperes különbséget okozhat a csúcsáramfelvételben.)

Adáskor már jobban észrevehető az elemes/akkumulátoros (4,5 V/3,6 V) táplálás okozta áramfelvételi eltérés. A magas üzemi frekvencia (446 MHz) miatt meglehetősen szerény hatásfokkal dolgoznak a PMR-ek adóvégerősítői. Emiatt kb. 320 mA/280 mA-es áramfelvételekkel számolhatunk az elemes/akkus táplálásnál. Belátható, hogy a PMR-ek nagy fogyasztású időszakaszait az adásüzemek jelentik, az elemek/akkumulátorok élettartamát tekintve az adási periódusok időtartama a meghatározó!

Az ún. C-, vagy kapacitás-, ill. milliamperóra- (mAh-) érték az elemek/akkumulátorok terhelhetőségére jellemző. A HAM-bazár kínálatában szereplő AA-méretű NiMH akkuk 2400 mAh, illetve 2600 mAh, egyes márkásabb alkáli ceruzaelemek kb. 3000 mAh kapacitással rendelkeznek. Mit jelent ez a paraméter a rádiók üzemideje szempontjából? Két extrém üzemállapottal jól érzékeltethetjük a viszonyokat:

Fentebb írtuk, hogy a PMR-ek folyamatos nyugalmi vételüzemben kb. 15 mA-t fogyasztanak, ez NiMH akkuk esetén 2400 mAh/15 mA=160 óra, ill. 2600 mAh/15 mA=173 óra, alkáli elemek estén 3000 mAh/15 mA=200 óra üzemidőt, élettartamot jelent. (Természetesen ez nem egy normális üzemi állapot, ez az üres csatornán, lecsavart hangerőszabályozó mellett bekapcsolva felejtett rádiók ritka esete.)
A PMR-ek folyamatos adásüzemben alkáli elemekről (4,5 V-ról) táplálva 3000 mAh/320 mA=9,4 órát, NiMH akkukról 2400 mAh/280 mA=8,6 órát, ill. 2600 mAh/280 mA=9,3 órát működhetnek. A gyakorlatban az előbbi kettő, szélsőséges áramfogyasztási helyzet közötti rádióhasználatok fordulnak elő.

Az elemek/akkumulátorok élettartama

Nézzük meg a különféle tápcellák élettartamát egy elképzelt, átlagos PMR-használat esetén, ami 2 db rádió közötti folyamatos összeköttetést, rádióhasználatot jelent, az üzemidő minden 1 órájában 9 perc folyamatos adásidőt feltételezve! Új, hosszú élettartamú alkáli elemekre és frissen, teljesen feltöltött akkumulátorokra végezzük számításainkat. Íme, lépésenként:

1.) A könnyebb számolás miatt határozzuk meg milliamperpercben, amit most "önkényesen" mAp-vel jelölünk, a tápcellák kapacitását! Alkáli ceruza elemeknél: a 3000 mAh-t 60-nal szorozva 180 000 mAp-t kapunk. A HAM-bazár 2400 mAh-s NiMH ceruza akkui 144 000 mAp-t, a 2600 mAh-s NiMH ceruza akkui 156 000 mAp-t teljesítenek.

2.) Alkáli elemeknél az 1 üzemóra, a 60 perc fogyasztási adatai a következők szerint alakulnak. Adás: 9 percre 320 mA-es áramfelvétel mellett 2880 mAp az elemeket érő "kapacitás-fogyás". Vétel: 9 perc hangos vételkor (ekkor hallgatjuk a 9 percig adó ellenállomásunkat) 60 mA-es áramfelvétel mellett 540 mAp-t, 42 perc csendes vételkor pedig 15 mA-es áramfelvétel (takaréküzem) mellett 630 mAp-t kell figyelembe vennünk. Ez összesen: 3740 mAp-t tesz ki. Élettartam: 180 000 mAp : 3740 mAp = 48,1. Tehát kb. 48 óráig használhatók – a fent leírt üzemi viszonyok mellett(!) – az új, jó minőségű alkáli ceruzaelemek.

3.) NiMH akkuk esetén. Adás: 9 perc 280 mA-es áramfelvétellel 2520 mAp-t jelent. Vétel: 9 perc hangosnál 60 mA áramfelvétellel kalkulálva 540 mAp-t és 42 perc csendesnél a 15 mA-rel számolva 630 mAp tesz ki. Ez összesen: 3690 mAp. Élettartam: 144 000 mAp : 3690 mAp = 39, ill. 156 000 mAp : 3690 mAp = 42,3. Tehát kb. 39, ill. kb. 42 óráig használhatók – a fent leírt üzemi viszonyok mellett – a HAM-bazár teljesen feltöltött 2400 mAh-s, ill. 2600 mAh-s NiMH akkumulátorai.

A fentiekből belátható az is, hogy hiába az alkáli elemek nagy "erőfölénye", a hosszabb távon történő intenzív rádióhasználat esetén – a beszerzési árakat figyelembe véve – mindenképpen a NiMH (nikkel-metálhidrid) akkumulátoros rádiótáplálás mellett célszerű döntenünk! A példánkban feltételezett folyamatos rádióhasználat általában csak "ipari körülmények" között fordul elő. Ha a rádióknak, úgymond, pihenő időt is engedélyezünk, akkor az elemek/akkumulátorok regenerálódása miatt némileg (5...10%-kal) nagyobb használati élettartamokkal számolhatunk.
A "biztosítókötéllel biztosított biztosítókötél" elve alapján a legtöbb gyakorlott PMR-alkalmazó egy komplett elem/akku tartalékkészlettel kezd a civilizációtól távoli vidékeken megejtendő, valóban fontos, ezért nagy megbízhatóságot követelő készülékhasználatába. Sokak által alkalmazott és ezért jó szívvel javasolható megoldás az, amikor Ni–MH akkumulátorokra alapozzuk rádióink tápellátását, de biztonsági tartalékként mindig kéznél, illetve a hűtőszekrényben tartunk egy készlet alkálielemet!

Akkumulátortöltés

A legtöbb PMR-készülék 3 db AA-, ceruza-, (mignon-, UM3 vagy R6 néven is ismert) méretű tápcellával üzemeltethető. A tápcellák, esetünkben most az akkumulátorok, a rádiókban sorba vannak kapcsolva, tehát, ha azok közül bármelyik is kimerül, akkor az a készülékhasználat végét jelenti. Tegyük fel, hogy tartalék akkukészlet is van nálunk és maximális "energiakihasználásra" kell törekedünk, vagyis mindig csak a kimerült cellát akarjuk kicserélni. Ez műszerek nélkül is, némi türelemjátékkal, megoldható. A rádióból ki kell vennünk egy cellát és a helyére egy töltöttet kell tennünk. Ha a készülék nem szólal meg, akkor ez a csere vissza és egy újabb cellánál csere indul. Ha továbbra is így járunk el – és eközben nem csere-beréljük össze az új cellákat a használtakkal! –, akkor előbb vagy utóbb meg fog szólalni a készülékünk. Ezt a trükköt a három tartalékcellával rendre végigjátszva némi plusz üzemidőt nyerhetünk, amire esetenként nagy szükségünk lehet. Sajnos, örökké nem cserélgethetjük az akkumulátorainkat, azokat előbb vagy utóbb, de újra fel kell töltenünk.

A PMR-készülékek típusa (és ára) válogatja, hogy melyiket miféle akkumulátortöltési módra készítették fel. Az előforduló megoldások igen változatosak, ezekre példákat a HAM-bazár kínálatában is szereplő rádiótípusokkal mutatunk majd be.

A legegyszerűbb, "mezei" akkumulátortöltési eljárás mindegyik PMR-nél alkalmazható. Ez a vedd ki, töltsd fel, tedd vissza" módszer, az ún. "külső akkutöltés", amit sokan használnak, leginkább azért, mert van korábbról valamiféle akkutöltőjük és akkujuk. Léteznek viszont olyan PMR-ek is, amelyek nincsenek felkészítve a belső akkutöltésre.

A "külső akkutöltés" nem is olyan könnyen kivitelezhető! Nehezen szerezhetők be a 3 db cellát (vagy annak többszöröseit), ill. a NiCd és a NiMH akkukat is ellátni képes ún. univerzális töltők. A legtöbb falidugaszos vagy asztali kivitelű, normál vagy ún. gyors akkutöltő ugyanis csak 2, ill. 4 db AA-, vagy AAA-cella kezelésére képes. Ezekben két-két akkumulátor sorosan kapcsolódik, és ha egyet nem helyezünk be, akkor annak a párja nem kap töltést. Persze el lehet boldogulni a 2/4 cellás töltőkkel is, ha 3 töltővel 4 rádióhoz való 12 db akkut kell kezelnünk. – Általában nem ez a jellemző eset... Léteznek azért céljainkra is jól használható univerzális töltőkészülék, mint például a HAM-bazár kínálatában szereplő ún. Univerzális LCD-s gyorstöltő. Ez a szerkezet 1–4 db akkumulátort képes egyenként, tehát külön-külön ágban regenerálni. A cellák mérete AA vagy AAA (mikró, UM4), szerkezete NiCd/NiMH lehet.
A HAM-bazár még többféle processzorvezérelt gyorstöltőt forgalmaz, érdemes ezek szolgáltatásait is tanulmányozni itt! A mai nagykapacitású akkukat csak gyorstöltőkkel lehet ésszerű időn belül kezelni! (A régi, hagyományos, normál akkutöltőkkel több napos töltési idők is adódhatnak...)

A "külső akkutöltés" a legmacerásabb eljárás az akkumulátortöltési módok közül. Tény viszont, hogy a műszaki beállítottságú PMR-felhasználók közül sokan kedvelik! Ezáltal "közvetlenebb kapcsolatba" kerülhetnek minden egyes tápcellájukkal, mert ha már kivették azokat a készülékből, akkor egy-egy gyors (terhelés alatti) méréssel képet alkothatnak a maradék töltöttségükről, ugyanis az akkuk nem teljesen egyforma mértékben merülnek ki. A cellák valódi kisütöttségi állapotát így pontosan meg tudják állapítani, szemben azokkal az töltési eljárásokkal, amikor az akkumulátorok mindig a készülékben maradnak. (A maradék cellatöltöttségeket figyelembe véve aztán egyedi kezelés alá vehetők az akkuk, ami első lépésben további kisütés is lehet! Mérlegelés és beállítottság kérdése, hogy ezen akkukezelési gondosság élettartam-növelő hatása megér-e ennyi törődést?!)

Az ún. "belső akkutöltésnél" a cellák bennmaradnak a rádiókban. A legtöbb PMR erre az eljárásra van felkészítve. Két megoldás terjedt el, és az "okosabb" – helyesebben a felhasználóbarát – PMR-típusoknál mind a kettőre alkalmasak a készülékek.
A fali akkutöltő-adapteres töltés a mobiltelefonoknál megszokott stílusú eljárást jelent. A két-három gyufásdoboz térfogatú 230 V-os hálózati falidugaszos adapterek egy kb. 1,5 m-es vezetékkel csatlakoztathatók a PMR-ek CHG (Charge, töltés) feliratú dugaljába. Utóbbiak kiképzése sokféle lehet. (Koncentrikus hengeres DC-dugó, 2,6 mm-es sztereó jackdugó stb.) A HAM-bazár SAX500 típusú fali akkutöltő-adaptere a korábban forgalmazott »alan 451«, »alan 456«-os PMR-ekhez való, azokat kb. 80 mA-es árammal tölti. Figyelem, a töltőáramok mindig kikapcsolt készülékek esetén értendők! A különféle akkukhoz szükséges töltési időtartamokat a tápcellák tárolókapacitásától függően kell megállapítani. Például: a SAX500-zal a korábbi 700 mAh-s NiCd akkuk 12 óra, a korábbi 1500 mAh-s NiMH akkuk 26 óra alatt voltak regenerálhatók. A mai, lényegesen nagyobb kapacitású NiMH akkuk feltötése ilyen kis árammal meglehetősen nehézkes lenne, több napot igényelne...
A régebbi típusú fali akkutöltő-adapterek hálózati transzformátorokkal működnek. Az újabb konstrukciókban már másféle, ún. kapcsolóüzemű feszültségátalakítást alkalmaznak. A felhasználókat mindez nemigen érdekli/érinti, csupán az lehet feltűnő, hogy a kapcsolóüzemű töltők lényegesen könnyebbek, szinte alig van súlyuk. A SAX500-on, ill. sok más egyszerűbb töltőn is egy piros LED-et találunk. Ezek általában nem a töltőáram, hanem csupán a hálózati feszültség meglétét jelzik!

PMR-tulajdonos olvasóink gyakran felvetődő "műszaki problémája" a következő: Belső akkumulátortöltés esetén, – amikor a töltéshez az akkumulátorokat nem kell kivenni a készülékből – és annak is az egyszerűbb, az ún. falidugaszos megoldásánál könnyen hozzáférhető és megmérhető a töltőadapter csatlakozóján az üresjárati kapocsfeszültség. Az itt mutatkozó, a töltendő akkukhoz viszonyítva igen nagy értékű feszültség láttán több PMR-használónk kérdezte már: "Nem teszi ez tönkre az akkumulátorokat?"

A PMR-ek általában 3 db AA-méretű akkumulátorról üzemeltethetők. Ezeknek kapocsfeszültsége egyenként 1,2 V. A rádión belül, az akkufészekben, sorosan kapcsolódnak a cellák, így a készülékek 3×1,2 V=3,6 V-os tápfeszültséget kapnak. Az akkuk soros kapcsolása természetesen töltéskor is fennáll, és ekkor, úgymond, "ezzel a 3,6 V-tal szemben" pl. a HAM-bazár SAX500, ill. PMR200 típusú töltőinek a kapocsfeszültsége 12,6 V, ill. 5,1 V!

Az akkumulátorok villamosenergia-tároló eszközök. Rádiózás közben ezen tárolt energiát a készüléket tápláló árammal vesszük ki, amit majd az akkuk kimerülése után, töltéskor, a töltőárammal kell visszajuttatnunk azokba. Rádiózáskor az akkumulátorok áramforrások, töltéskor viszont fogyasztók. Belátható, hogy töltőáramot csak feszültségkülönbség tud hajtani a töltőből az akkukba, mely áram nagyságát Ohm-törvényével (I=U/R) határozhatjuk meg. A PMR-ek akkutöltőinek tehát mindenképpen nagyobb feszültséget kell szolgáltatniuk, mint 3,6 V. A lényeg abban áll, hogy mekkora áram folyik, folyhat a töltőkörben! Ezt pedig a feszültségkülönbség mellett a körben levő és sorba kapcsolódó ellenállások eredője (összege) határozza meg. A töltőkör soros eredő ellenállását alapvetően egy külön, e célra beiktatott külső ellenállás és az akkutöltő saját belső ellenállásának összege adja. Ezek együttesen (akár több) nagyságrenddel nagyobb értékűek, mint a töltendő akkumulátorok belső ellenállása. Emiatt ezt a módszert áramgenerátoros, vagyis állandó áramú akkutöltésnek is nevezik. A töltőáram értékét tehát alapvetően a töltő belső és a beiktatott külső ellenállás együttes értéke határozza meg, abba alig "szól bele" az akkuk – töltöttségi állapotától is függő –, de mindenképpen lényegesen kisebb saját belső ellenállása. (Például a SAX500-as töltő azért tölti kb. 80 mA-rel az alan 451-es PMR-ek akkumulátorait, mert a töltőkörben egy R405 pozíciószámú, 56 ohm/0,5 W-os ellenállás állítja be az áramot. Lásd: Rádiótechnika 2001/6. szám 195. oldalán levő kapcsolási rajzot.)

Motorola moduláció

A Motorola cég egyes régebbi és újabb típusú PMR-készülékeiben (TA200, TA288, T6222, XTL446) egy speciális, más rádiókban nem fellelhető hangjel-feldolgozó eljárást alkalmaznak. Ez végeredményül azt okozza, hogy a Motorola PMR adó-vevők, úgymond, csak egymás között szeretnek beszélgetni. Ha azokat más gyártók készülékeivel együtt használjuk, akkor (kölcsönösen) halknak, illetve torz hangszínezetűnek tűnnek a rádiók. A cég jövőbeli elképzeléseit nem ismervén, általában elmondható: csak óvatosan a Motorolával! Más típusokkal tervezett közös használat esetén előbb mindig következzék egy próba!

Rádiópróba elemekkel

Igen kellemetlen meglepetéseket okozhat, ha a hatótávolság-próbára kölcsönzött PMR-készülékekbe – "Ne költsünk rá annyit, hátha mégse lesz jó!" alapon – a legolcsóbb, harmatgyenge, kínai piaci vagy teljesen ismeretlen állapotú, innen-onnan összekotort elemeket helyezünk! A rádiók adáskori áramfelvétele igen tetemes mértékű (300...350 mA), ami megbízhatóan csak új, hosszú élettartamú (ún. alkáli) elemekről vagy jól feltöltött akkumulátorokról biztosítható. A HAM-bazárba érkeztek már vissza frissen beszerzett, de "bármilyen" elemekkel gyorsan használatba vett PMR-ek: "Nem működnek az új rádiók!" megjegyzéssel. Aztán egy, a tulajdonos előtt végrehajtott elemcserétől, gyorsan megjavultak a készülékek...