A kiállítás  2010. február 1.-től új helyen, a Gyula, Kossuth L. u. 7. szám alatt látogatható, a Turisztikai Hivatal épületében.

A kiállítás technikai okok miatt
jelenleg (2016. június 24. óta) nem látogatható!

Új nyitva tartási ideje: hétfő kivételével minden nap 10–15 óra.

Tel. / fax: 06–66–561–680

Megjelent Wlassits Nándor rádiótörténeti könyve, nézze meg itt!

Gyula városában 2003. június 7-én Wlassits Nándor (HA8QC) rádióamatőr-társunk QTH-ján a HA OT-körnek – az amatőr rádiózás örökifjú szerelmesei baráti társaságának – látogatásával megnyílt az első hazai magán kezdeményezésű és kivitelezésű rádiótörténeti kiállítás. Nándi OM lakásának két helyiségét áldozta a tárlat elhelyezésére.

Az első teremben a több mint három évtized óta gyűjtött és kiváló színvonalon restaurált, hatvan vevőkészülék a rádió-műsorszórás kezdeteitől vett első évtizedről ad jól rendszerezett tájékoztatást.

Arról az időszakról, amelynek elején a detektoros rádióvétel még fantasztikus műszaki különlegességnek számított és egy eladdig ismeretlen tudás szükségeltetett annak műveléséhez, eszközeinek elkészítéséhez és a vevő kezeléséhez, illetve amely évtized végére már kialakultak a rádióvevő formára emlékeztető, a családtagok által is működtethető, bútordarabbá szelidült, háromhullámsávos (H–K–R), szériában gyártott műsorvevő-készülékek.
A rádiókészülékek múltját bemutató helyiségben, de hasonlóképp az egész múzeumban, szakavatott vezető nélkül is jól elboldogulhat a látogató, mert összefoglaló szöveges tablókról, illetve a készülékek melletti táblákról minden tárgyról pompás tájékoztatást kap.
o

"A második terem a rövidhullámú amatőröké, akik a hírközlés számára felfedezték a hivatalos szervek által használhatatlannak vélt rövidhullámokat." – a kiállítás látogatóit üdvözlő táblán áll ezen szép gondolat. A rádióamatőr gyűjteményi terem is csupa csodával teli. Egyik sarkában az egykori HA8KWE rádióállomása. A II. világháborús BC348 típusú amerikai rövidhullámú katonai vevő és az adókészülék, egy utánépített modell formájában. Ennek bizony itt kell állnia, hiszen Nándi OM még az 1950-es évek végén, gimnazistaként, ezen az állomáson vált ízig-vérig rövidhullámú amatőrré – lásd bővebben itt! Meghatározó szerepe volt ebben – többek között – Hemző Oszkár úrnak is, aki most ott volt velünk a kiállítás avatásán. Felejthetetlen élmény volt, amikor Oszi bá' földbe gyökerezett lábbal, döbbenten meredt ötven év múltán(!) a HA8KWE állomásra, pillanatok alatt boldogan felismerve azt...
 

A Rádiótechnika HA Old Timer Köre elismerése jeléül díszserleget adományozott a múzeumalapító OT-kör tag Wlassits Nándor old mannek (fotónkon jobb oldalt), melyet Pócsi Sándor (HA5AI) titkár adott át a megnyitó alkalmából.
 

 Ilyen volt - ilyen lett: A kiállítás 1932-es gyártású Standard "Lord"  rádió-vevőkészüléke

 Felújítás előtt - két romos szerkezet a kiállítás rádiói közül: Philips "Olympia" és Standard "RX"

Fantasztikus kitartás, türelem,
jó érzék és szakmaszeretet
kell a padlásokról, pincékből, sufnikból avagy lomtalanításkor előkerült romos állapotú rádiók igényes restaurálásához.

.
A fenti két (az egér rávezetésével előhívható), igen "beszédes" fényképsorozat csak itt, a honlapunkon látható, azok nem szerepelnek a kiállítás anyagában. A gyűjtemény készülékeinek zöme hasonlóan lepusztult állapotban került múzeumalapító Nándi old man tulajdonába. – Bizony, valamiféle különleges érzék és alkat kell ahhoz, hogy az ilyen rozsdás ócskaságokban valaki felismerje az értéket, és igen nagy képzelőerő szükségeltetik ahhoz, hogy azonnal meglássa vagy akár csak megsejtse az évek szívós munkájával majdan megszülető csillogó-villogó és kiváltképp működőképes(!) rádiót.

A legtöbb romos készüléket, szó szerint, a darabjaira szét kell szedni, hogy a sasszit (a szerkezetet hordó, tartó fa-, vagy fémalaplapot) is fel lehessen újítani. A galvanizálás és a famunkák, a transzformátortekercselés (hálózati és kimenőtrafók, fojtók), a hangszóró-kónuszozás, hogy csak a kevésbé "elektronikus munkákat" soroljuk, mind-mind szokványos feladatok a felújítások során. Az igényes restaurátor a bekötőhuzalok milyenségére is nagy gonddal ügyel, és még a legvadabb rémálmaiban se tenne be egyetlen készülékébe sem oda nem illő szigetelésű huzaldarabkát. Az eredeti készülékgombok még valahogy csak-csak beszerezhetők a bolhapiacokon, a gyűjtőtársi börzéken, de a skálaüvegek pótlása az már az ütősebb mutatványok közé tartozik. Aztán, egy kilencszázhúszas évekből való rádió elektrolitkondenzátorait pótolni sem éppen kismiska feladvány...

A téma iránt érdeklődő kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk A Rádiótechnika évkönyve 1998 kiadványunkban Simoncsics László tollából Muzeális vevőkészülékek gyűjtése és restaurálása címmel indult cikksorozatunkat. Szerzőnk a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubjának fővárosi referense, drótpostán hozzá is fordulhatnak témába vágó kérdéseikkel.